Martin Heidegger: KÖLTEMÉNYEK. A GONDOLKODÁS TAPASZTALATÁBÓL. NÉMETÜL ÉS MAGYARUL Fordította KERESZTURY DEZSÕ. Lektor FEHÉR M. ISTVÁN Válogatta, szerkesztette és az utószót írta FERGE GÁBOR Tipográfia SZÁNTÓ TIBOR Felelõs kiadó BALOGH LÁSZLÓ

MELLÉKLET: FERGE Gábor: A költészet mint a lét nyelve. A filozófia és a teológia határterületén. Budapest: Societas Philosophia Classica, 1995

1974-ben Martin Heideggert 85. születésnapja alkalmából a Mérleg munkatársa is felköszöntötte. Madárlátta kenyeret, egy korsó bort és egy faragott székely pásztorbotot vitt ajándékba. A 15 percre tervezett látogatásból három és fél órás beszélgetés lett, amelynek sodrában misem maradt a destruktív-szkeptikus-pesszimista-nihilista-ateista-egzisztencialista professzor nimbuszából. A huncutszemû, pontos és szûkszavú, higgadt, de mégsem kimért, közvetlen és érdeklõdõ, zárkózott és egyszerû ember figyelmes kérdéseivel maga irányította a beszélgetést. Behatóan érdeklõdött írásainak a magyar nyelvre való átültetésének problémái iránt. Elcsodálkozva és biztató mosollyal jegyezte fel kis munkafüzetébe, hogy a magyar "gondolkozás" szó a "gond" szó tövébõl ered. Szerinte ez is szemlélteti, hogy az alapszavak néha egy egész nép filozófiáját összefoglalják.

Heidegger gondolkozását talán "paraszti észjárásnak" lehetne nevezni. Valami távoli rokonság alapján Arany János vagy Illyés Gyula bölcsességére emlékeztet. Viselkedésében, szófûzéseiben és még öltözködésében is volt valami alemann nemzeti, valami furfangos népi vonás. Az õ földi hazája az erdõ volt, lakása a todtnaubergi kunyhó. Tévedései és fordulatai ellenére a lét igazához hûséges pásztorember maradt. (MÉRLEG XII, 1976/3, 200-201.)

Válogatásunkban az egyes daraboknak azt a kronológiai sorrendjét követtük, amelyet a válogatás német eredetijének szerkesztõje, Hermann Heidegger megállapított. Kötetünk anyagának összeállításában fõ szempontunk az volt, hogy az eredeti válogatásból azokat a darabokat közöljük, amelyek Martin Heideggernek a költészettel kapcsolatos álláspontját megvilágíthatják. Ez az esetlegesség tükrözõdik kötetünk fõcímében: "Költemények." Nem csupán azért választottuk e címet, mert kötetünk jó része a jelenleg megjelent valamennyi Martin Heidegger által írt szöveget tartalmazza. Hanem mindennél inkább azért, mert a nagy német gondolkodó expressis verbis elutasította, hogy õ "költeményeket" írna, mégis írt. Pontosabban soraival, strófáival és ciklusaival "a legártatlanabb és legautentikusabb mûfaj" felébresztésének szükségességére intett.

A fordítást 1994 december eleje és 1995 február vége között készítette az utolsó nagy nyugatos mûfordító, KERESZTURY DEZSÕ; aki még a hetvenes évek elején - mint találkozásunkkor felidézte - hallgatta Martin Heideggert. A fordítás szöveghûségének ellenõrzését és gondozását idén [1995] nyár elején fejeztük be FEHÉR M. ISTVÁNnal. A versfordítások kéziratán alig javítottunk, a prózai szövegeket már többször pontosítottuk, de csakis azért, hogy a magyar filozófiai nyelvben - legalabbis részben - már meghonosodott heideggeri terminológiát következetesen érzékeltessük. De ebben sem törekedtünk merev egyöntetûségre, hiszen Martin Heidegger terminológiája sem ilyen. Azt reméltük, hogy az Olvasót a versek kötetlenebb fordításán, s a prózai szövegek szigorán át könnyebben bevonhatjuk a megértés hermeneutikai körébe.

Az utószó is ezt a célt szolgálja, s csupán szeretné irányítani a figyelmet arra a területre, amelyhez Martin Heidegger egyik versciklusa végén (58/59) kulcsot ad, mintegy megnyitva versei éttelmezésének kapuját. A "lét házá"-nak megértéséhez a szerzõ szándékától vezérelve akkor jutunk, ha a folyamatos olvasási sorrendet felfüggesztve elõször az "Intelmek" versciklusának végén olvasható szavaira hagyatkozunk. Ám hogy a szerzõi intenció mennyire képes még áthatni ittlétünket, minthogy mára már csupán utána kérdezhetünk, ez minden Olvasó számára a "lét házá"-ba vezetõ úton dõl el. Hogy hol lelhetõ még fel a költészet helye, az rajtunk áthúzódva mutatkozhat csak meg.

Martin HEIDEGGER: Költemények. A gondolkodás tapasztalatából (Dichtungen. Aus der Erfahrung des Denkens, 1910-1976). Németül és magyarul. Fordította: Keresztury Dezsõ. Válogatta, szerkesztette és az utószót írta: Ferge Gábor. A Societas Philosophia Classica kiadása, Budapest, 1995, 240 lap. ISBN 963 04 5872 1. Ára: 1500 Ft. ÁFÁ-val.

MEGRENDELHETÕ:
SOCIETAS PHILOSOPHIA CLASSICA
H-1374 BUDAPEST 5, Pf. 554, HUNGARY

© All rights reserved.
Property rights by SOCIETAS PHILOSOPHIA CLASSICA; copyright (conception of journal) by Tibor SZÁNTÓ and Gábor FERGE. No part of this publication may be reproduced or utilized, stored in a retrieval system, or transmitted, in any form or by any means, electronic, mechanical, photocopying, recording or otherwise, without the prior permission of the Society.